Árnyékország, a látszaton túli világ, a szellemek világa, ahonnan az elhunyt lelkek az isteni tudás birtokában, megszerzett tapasztalataikat átadva térnek vissza az élőkhöz.
Ez az alapgondolat teremti meg Ázsia valamennyi országában az árnyak mágikus erejét.
A jávai wayang kulit egyszemélyes ceremóniamestere, a dalang nem pusztán bábos, hanem magasan képzett zenész is, hiszen ő irányítja a háta mögött ülő gamelán zenekart.
Bábozik, beszél, énekel, egy előadás alatt közel 60 figurának kölcsönzi a hangját.
Dinamikus mesélőként fenntartja a nézők figyelmét 9 órán át.
Egy jó dalang remek improvizációs készséggel rendelkezik, ismeri a közélet és a politika szereplőit, tisztában van a közösség szerkezetével, viszonyaival. A wayangelőadások humoros egységei alatt kiszól a közönséghez, stand-up komikusként szórakoztatja 1-1 óra erejéig a nézőket.
Technikai tudását egyrészt a családi hagyományból, másrészt iskolai tanulmányok útján sajátítja el.
A legjobb dalangok karizmatikus személyiségek, nem csupán bábostudásuk, hanem bölcsességük, közösségi vezető szerepük is meghatározó.
A „dalang” szó etimológiai hátterére több elmélet is létezik: egyrészt eredeztetik a dhang és lang szavak összefonódásából, másrészt a „ngudhal-udhal wayang lulang” (a wayang mestere) formából is.
Az első értelmezés szerint a dhang a papok titulusa, a gyógyító embereké és a tisztelt uralkodóé. A lang szó elmenni, útra kelni, elhagyni jelentéssel bír.
A dalang ezek alapján: a tiszteletben tartott, úton lévő személy.
Magyarországon is járt, ismert dalangok: Ki Manteb Soedharsono és Ki Purbo Asmoro